Bár a spiccbotozás az egyik legkevesebb eszközt igénylő módszer, azért pár dolog elengedhetetlen:

Először is szükségünk lesz egy botra. Az előző bejegyzésemben boncolgattam a spiccbotok fajtáit, de mielőtt botvásárlásra adjuk a fejünket, kérjük ki egy tapasztalt ismerős, vagy a horgászbolt eladójának véleményét. 

Szükségünk lesz még zsinórra is. Ezen a ponton kell eldöntenünk, hogy pontosan milyen fajtájú, márkájú, anyagú, és vastagságú zsinórt szeretnénk használni. Alapvetően a horgászzsinórok három csoportba oszthatóak: monofil (ezt hívják "damilnak" is), fonott (multifil), és legyezőzsinórok.

A monofil (egyszálú) zsinórok műanyag alapanyagból készülnek, nyúlékonyak, rugalmasak. A szakítószilárdságuk igen magas, ráadásul az olcsó kategóriába sorolhatóak, ezért nagyon közkedveltek.

A fonott (multifil) zsinórok szakítószilárdsága lényegesen magasabb a monofil zsinórokéhoz képest, és a kopásállóságuk sem elhanyagolható. Míg a monofil zsinórok nyúlékonyak, ezzel szemben a fonott zsinórok egyáltalán nem képesek nyúlásra. Árkategóriában jócskán felülmúlják a monofil zsinórokat.

Mivel a legyezés folyamán a csali súlya igen csekély, ezért a súlyt maga a zsinór adja. Ez lehet monofil és multifil is. A legyezés a legnehezebb módszernek tartott horgászat, mellyel egyszer sem sikerült még kapcsolatba kerülnöm, így a tapasztalathiányom miatt nem is részletezném tovább ezeknek a zsinóroknak a tulajdonságait.

Akinek nem elegendőek az általam leírt információk a különböző zsinórokról, úgy egy bő, mindenre kiterjedő írást talál a Haldorádó oldalán minden zsinórtípusról.

Melyiket használjuk?

Azt, hogy milyen zsinórfajtát használunk, leginkább a horgászati módszer, és a célhalaink határozzák meg. Például amíg a pergető horgászok szinte kizárólag fonott zsinórt használnak, addig a békés halra "vadászók" a monofilt zsinórokat részesítik előnyben (főzsinórnak). Gyakran a két típust együttesen alkalmazzák, és főzsinórnak monofilt, míg előkezsinórnak fonott zsinórt alkalmaznak (későbbi bekezdésben tisztázom ezek jelentését).

Főzsinór és előkezsinór

A legtöbb szerelék egy vastagabb főzsinórból, és egy vékonyabb előkezsinórból áll.

Főzsinórnak azt a zsinórt nevezzük, amely az orsóra kerül (spiccbotozásnál azt a zsinórt, ami összeköti a spiccünket a szerelékkel) - vastagabb, mint az előkezsinór - és a szerelékünk legtöbb alkotóeleme ehhez a zsinórhoz van rögzítve. Az előkezsinór általában csak a horgot köti össze a főzsinórral (spiccbotozásnál az előkezsinórra kerülhet a jelzősúly is, de erről egy bejegyzéssel később). Az előkezsinór két okból kifolyólag is vékonyabb. Egyrészt, mert így a hal számára nehezebb észrevenni, hogy csapdát állítottunk a számra - másrészt, hogy esetleges szakadás esetén csak a horgot veszítsük el. A legtöbb pontyhorgász fonott előkezsinórt használ, mert azonos vastagságban a szakítószilárdságuk felülmúlja a monofil zsinórokét, és színezetének, valamint lágyságának köszönhetően kedvezőbben kínálja fel a csalit a prédának. Ennek a lágyságnak persze ára is van, kisebb a valószínűsége az akadásnak. Természetesen van még többféle előkezsinór lehetőség is (drót, fluocarbon, stb.), de ezek az alapoktól messze állnak, így ezeket sem részletezném. 

Ha valakit bővebben érdekelne az előketéma, itt olvashat róla egy igen részletes cikket a peca.hu-ról. 

Ha ezekkel megvagyunk, szemügyre vehetjük az úszókat. Az úszó a kapásjelzők egy fajtája, mely a víz felszínén úszik. Ennek lebukása (vagy épp felemelkedése) jelzi nekünk a várva-várt kapást. Súlya és fajtája függ a módszerünktől, a sodrástól, és a kiszemelt halfajunktól (vannak halak, melyek leginkább vízközt táplálkoznak). A legtöbb úszó rögzítéséhez szükségünk lesz szilikoncsövekre. (Az úszókról bővebben itt olvashattok.)

Ezután már csak ólomra lesz szükségünk az úszó súlyozásához, valamint horogra. Ólom rengeteg méretben és formában található, és tökéletesen elmondható a horgokról is. A horgok méretezését számmal jelölik, ahol a nagyobb számok az egyre kisebb méreteket jelölik. Ezek a méretek azonban sajnos nem szabványméretek, így találhatunk eltérést egyes gyártók méretei között. Részletes videót a legpopulárisabb horogfajtákról itt találhattok (angol nyelvtudás szükséges).

A spiccbotos horgászathoz szükségünk lesz még merítőhálóra. Különösen fontos ennél a horgászmódszernél, hogy elég hosszú legyen a merítőhálónk nyele, mivel orsó hiányában nehéz egy 5 méteres (vagy akár hosszabb) horgászbottal a lábunk elé terelni kifogott halunkat. 

A csaliról és etetőanyagokról nem kívánok bővebben szót ejteni, hiszen a tárház mindkettőnél kifogyhatatlan. Végtelen számú csali és etetőanyag található a piacon. Mindenkinek azt javaslom, hogy célhal és a víz típusától függően keresgéljen, de így is a bőség zavarával fogjátok magatokat szembetalálni.

Összefoglalva, mielőtt megindulunk spiccbottal a vízhez, a következőkre lesz szükségünk:

- Spiccbot

- Horgászzsinór (ha szeretnénk előkét, akkor többféle)

- Úszó

- Úszórögzítő szilikoncső/gumicső 

- Ólom

- Horog

- Csali

- Merítőháló

- Etetőanyag

A fentiek mindenképpen elengedhetetlenek a sikeres spiccbotos horgászathoz, azonban az eszközök sokasága senkit ne tévesszen meg, akár párezer forintból beszerezhető minden, ami egy sikeres horgászathoz kell.

Ezzel a bejegyzéssel kissé zavarban voltam, hiszen ahány bekezdést kezdtem, mások annyi többoldalas tanulmányt írtak az adott témában. Én igyekeztem mindennek a legfontosabb információit, legalapabb esszenciáját megragadni, több-kevesebb sikerrel. Minden esetben igyekszem rövidre fogni az egyes bekezdéseket, és kizárólag annyit leírni egy-egy témáról, amennyi tényleg elegendő egy kezdő számára, azonban emellett megteszek mindent annak érdekében is, hogy forrásokat biztosítsak azok számára, akik bővebben elmélyednének egy-egy részletben. 

Arról, hogy én pontosan milyen eszközöket fogok használni, szándékosan nem tettem említést. A következő posztomban azonban minden általam preferált felszerelést részletesen boncolgatok majd.